A szerelem
2012 december 9. | Szerző: csöcsösördög
Összejöttem a legjobb barátnőm pasijával és innentől remekül fog menni a fogyókúra. A barátom már rég nem közeledett hozzám úgy…ez nekem nem tetszik, holn ap be is dobom a kulcsot a postaládájába…innentől simán fog menni. S. el akar venni feleségül! Az exbarátom sosem akart. A barátnőm ma éjjel majdnem kiütötte a fogamat, kidobta a kabátomat a folyosóra…nem volt intelligens…ejnye…a fogyás innentől már könnyen fog menni. Hajrá csajok! Éljen a szerelem!
Elakadás
2012 november 22. | Szerző: csöcsösördög
Tegnap ettem este 8 körül is..kicsit visszaestem. Gyalogolni sem voltam már pár napja. Hideg van, fázom és most arra vágyom inkább, hogy olvassak betakarózva vagy tv-zzek. Tudom nem valami kalóriaégető, de úgy gondolom még mindig jobb, mint kedvetlenül gyalogolni. Megyek majd ha kedvem lesz meg időm. Ment le rólam pár deka egyébként. Nem sok, de állítólag tartós fogyásra akkor számíthatunk, ha minél lassabban fogyunk..ha annyi idő alatt adjuk le, mint ahogy felszedtük…ezért kell életmódváltásról beszélni. Várom már, hogy munkába álljak és legyen rendszeres jövedelmem, mert jelen pillanatban ez is aggaszt…amiért este 8 körül is a szokásos kajához nyúltam…mint vigaszhoz..
Talán ha munkába állok jobb lesz, mivel beáll egy rendszerre az életem..már csak a hívásukat várom az irodából, a papírjaim már náluk vannak. Eszméletlenül kiszolgáltatott helyzet minden szempontból a munkanélküliség!
Persze a diétás naplót vezetem és ott vissza tudom nézni, hogy hol hibázok rendszeresen..de persze azt is érzem, hogy a kezdeti lelkesedés alább hagyott. Most nem szabad feladni! Tudom, hogy lesznek még elakadások, de hiszem, hogy minden elakadást egy újabb friss lendület követ.
Úgy legyen!
A háj, mint védőburok
2012 november 18. | Szerző: csöcsösördög
El kéne gondolkodnom azon, hogy mik a lelki okai, hogy elhíztam…egész biztos köze van gyerekkori traumákhoz, sérülésekhez…stb…szüleim elváltak…egyetlen támaszom apám, anyám elüldözte. Anyám mostohaként bánt velem egész életében. Amikor elkezdtem kamaszodni és felvettem egy miniszoknyát, amit nagypapámtól kaptam Amerikából…ilyeneket mondott: ne vedd fel, mert nincs jó lábad….nagyon kevés nőnek van igazán jó lába….iszonyatosan belém mart ezzel…alig volt otthon, nem volt igazi érzelmi támaszom, amikor kellett volna. Amikor az első barátom elhagyott és napokig bőgtem sem csinált semmit….nem jött oda, nem ölelt át, nem próbált vigasztalni…akkor fordult meg a fejemben akár az öngyilkosság is először….sínekre feküdni….amíg nem bogózom ki, hogy valójában mitől híztam el, addig tartós fogyás sem lesz!!!!! Csak maximum jojó effektus. Korán kialakult bennem, hogy az étkezésben egyfajta vigaszra leltem. Túl sok kaja nem volt otthon, de mindig feltaláltam magam. Olajban sült burgonyákat ettem kilószámra…ha némi örömre vágytam, ettem…. és gyorsan kialakult ahogy egy kis pénzhez jutottam rohantam egy gyorsétterembe….13 éves voltam amikor az első ilyen gyorsétterem megnyílt…az volt a legnagyobb álmom, hogy sült krumplit ehessek onnan…milyen borzalmas és szomorú…szeretetet, ölelést, simogatást nem kaptam….a háj, tulajdonképpen egy védőburok az érzelmi sérülések ellen….nem másokban kell keresni a kapaszkodót, ezt felnőttként már tudom, de a gyermeki énem megmaradt valahol….egy sarokba bújt és ott sírt és néha kilopózik a konyhába, hogy lopjon magának egy kis “szeretetet”…mert a kaja nem harap, a kaja nem pofoz fel…a kaja nem bánt…a kaja nem néz csúnyán, hanem egyszerűen csak finom..szóval ott van ez a kislány aki ott van a sarokban és még mindig bánatos “bánathájas” és még mindig fáj neki, még mindig nem gyógyult meg teljesen, mert a lelki sebek nagyon nehezen gyógyulnak szakember segítségével is…a szakember nem tudja visszaadni a boldog gyermekkort…ami nekem nem volt…szóval ott ez a kislány és most hozzá szólok…
Kedves Kicsi Lány!
Miért sírsz? Miért vagy olyan bánatos? Gyere elő…bújj elő a sötét spájzból, gyere ide, hadd öleljelek át, nagyon szeretlek….gyere, megfogom a kezed, mesélj az álmaidról, menjünk el sétálni. Mit szeretnél? Babát…Tessék megkapod…puszit is kérsz mellé? Érzed mennyire fontos vagy? Megismételhetetlen érték? Érzed mennyire fontos vagy nekem? Gyere elő és ne félj kis butus..bántottak? Nem tudtál kihez szaladni? Nem a Te hibád…Félsz a sikertől? Félsz, hogy anyukád irigy lesz rád, ha szebb mersz lenni nála? Ne félj Tőle, kérlek kislány ne félj tőle. Ez egy szerencsétlen véletlen, hogy pont Ő az anyukád…nem Te tehetsz róla. Nem a Te hibád, hogy megszülettél.
JOGOD VAN AZ ÉLETHEZ, A BOLDOGSÁGHOZ ÉS AZ EGÉSZSÉGHEZ!
Szeretlek, felnőtt éned: csöcsösördög
“Futom” a köröket
2012 november 17. | Szerző: csöcsösördög
Hétfőtől péntekig arról szóltak a napjaim, hogy szigetkör sétákat tegyek a Margitszigeten. Egész belejöttem. Habár ma vendégek voltak nálam (Zs. és J. barátnőim)..nem túl egészséges módon még dohányoztunk, kv-ztunk is…emiatt van egy kis lelkiismeretfurdalásom..a nagy életmódváltásra készülődő…ráadásul A. fiamnak a 16. szülinapja lesz kedden és ezt már ma megünnepeltük egy hatalmas tortával…képzelhetitek…úgyhogy a mai nap nem éppen úgy alakult, ahogy elterveztem egészséges életmód szempontjából..ráadásul Ö. barátom megkértem, hogy kocsival jöjjön értem a születésnap után..tehát még a városban sem gyalogoltam, nemhogy a Margitszigeten. Anyámmal egyébként sikerült megint összevesznem…(nem elég, hogy utánoz..és neki is feltétlen kell Szigetköröket sétálni, ha már Én is képes vagyok megcsinálni…enyhe rivalizálás…na de a saját lányával???) ám legyen, sétálgasson Ő is, előtte is nyitva az Út…de a mai megjegyzése nagyon rosszul esett ám…: kicsit kezd látszani a javulásod…mintha Én eddig valami elcseszett valami lettem volna….mondtam neki, hogy szálljon le az alakomról..nem vagyok hajlandó vele erről diskurzust folytatni..azért mégiscsak felháborítónak érzem, sőt egyenesen megalázóan…ahogy mondta…még a barátnőimmel sem szeretek az alakomról társalogni..igencsak lehurrogom őket, ha megjegyzést tesznek rá…fogynod kéne stb…úgy gondolom, hogy ez az embernek a legbelsőbb magánügye a külseje és hogy mit kezd vele vagy mit nem kezd vele, hogy mit akar rajta változtatni vagy mit nem akar változtatni rajta…..a határaimat viszont Nekem kell kitenni…más nem fogja kitenni helyettem a stoptáblákat….állj!!! Eddig és ne tovább….
Sárguló falevelek
2012 november 11. | Szerző: csöcsösördög
Most kell elhinteni új életem magvait. Olyan ez, mint az őszi vetés..ahogy vetek, úgy aratok majd a nyáron…értem ezt a fogyásra meg az életmódváltásra…
Ahogy sétáltam a Margitszigeten, kitisztult a fejem és néztem a természetet, csodálatos, jobbra nézek ott a Duna, balra nézek őszi táj, az állatkertben gólyák, lovak. A friss levegő csodálatos..egy kis hely a város szívében, amin áldás uralkodik. Megnyitottam a diétás füzetem is, írom bele, hogy mit eszem, mennyit stb…próbálom nem büntetésnek felfogni az életmódváltásom. A motiváció nem az esztétikum, hanem az egészség…cukorbaj és magas vérnyomás elkerülése, meg ami ezekkel a betegségekkel együttjár, ugyanis voltam hétvégén egy lakossági szűrésen és az eredményeim nem túl biztatóak, ugyan még nem kell megijednem, de igenis ha már 37 évesen nem túl biztatóak az eredményeim, mire számítsak 47 évesen, meg még idősebben…dumálni könnyű, elhatározni még könnyebb, megcsinálni, na ahhoz kitartás és akaraterő kell…ahogy ahhoz is, hogy ezt a blogot se hanyagoljam el..
Majd veszek egy jó kis fényképezőgépet és csinálok képeket ebbe a blogba.
Szóval tervek vannak, amik megvalósításra várnak..
kijózanodás
2012 december 18. | Szerző: csöcsösördög
még reggel elküldtem a barátnőm barátját. kijózanodtam. elég kínos és ciki és szégyelem is magam . sajnos azóta állandóan hivogat a barátnőm barátja elég idegesítő, de én csináltam magamnak. nem érti meg, hogy nekem csak ennyi volt. pedig előbb vagy utóbb de meg kell értenie.
Oldal ajánlása emailben
X